A keresett archivum bejegyzései
2009. július

2009. július 17., péntek

Otthonról haza

Közeleg az óra, amikor felkerekedünk, hogy néhány hetet otthon töltsünk a családunkkal, a barátainkkal, egy szóval a szeretteinkkel. Már napokkal korábban megkezdődik a készülődés, apró figyelmességek beszerzése és persze a visszaszámlálás. Judit barátnőmmel már évekkel ezelőtt megállapítottuk, hogy ilyenkor nem érdemes úgy emlegetni a hazautazás napját, "hogy addig még 4-et kell aludni" egyszerűen csak fekszünk. Szóval még kettőt fekszünk és otthon leszünk. 

2009. július 16., csütörtök

Hurrá, Ikea megint! Ahogy mi láttuk

Szóval Gyusziék vettek egy új íróasztalt és voltak olyan kedvesek, hogy a régi darabot nekünk adták. Volt némi konfliktus köztünk Tökivel, ugyanis ő nem akarta a multimédia cornernek keresztelt lack polcot lecserélni én viszont nagyon megörültem a lehetőségnek. Töki nagy duzzogva becsapódott mellém a kocsiba és fél 10-re ,ár Hoielaartban voltunk. Lecipelték az asztal, szétszedték és berakták a kocsi ledöntött hátsó ülésére. Búcsúzóul ismét megköszöntem és megjegyeztem, hogy a házassági tanácsadást majd Csilláék fizetik. Töki nem nevetett velünk, és később, amikor a kocsiban megkérdeztem mikor akar újra szóba állni velem, csak annyit mondott: "Majd éjfélkor,mire mindent szét és összeszereltem" Így is lett, az első mondata valamivel éjfél után hangzott el. Annyit mondott:"Igen praktikus".

2009. július 10., péntek

Lenin

Még általánosban tanultuk valamelyik, az orosszal kapcsolatba hozható órán, (sok ilyen volt) mondjuk osztályfőnöki, vagy orosz órán, de az is lehet, hogy magyaron, hogy Leninnek, számos más egyéb mellett, megvolt az a földöntúli képessége, hogy kurvagyorsan olvasot. Meg szifilisze is volt, de azt nem ott és nem akkor tanultuk. Szóval határozottan emlékszem egy olvasmányra amelyben valami hasonló mondat hangzik el : Rengeteget olvasott, falta a könyveket és fél percenként lapozott. Ebből csak a fél percenkénti lapozásra mernék megesküdni, arra is csak azért, mert intőt kaptam a tiszteletlen kérdésemért, amit e tény kapcsán mertem feltenni. "Mekkora könyvet? Sok volt-e benne a kép? Nem biztos, hogy olvasta, lehet, hogy csak lapozta".  Szerintem ezek jogos és nem durva kérdések, különösen nem egy harmadikos kislány szájából. Természetesen az intő után már annyit sem olvastam a Képes Nyelvmestert, mint előtte és felhagytam a Katyerinával, a szovjet laktanyában élő kispajtásommal való rendszeres levelezéssel (ő írt, én megpróbáltam elolvasni) is.  De az információ hogy Lenin félpercenként lapozott, ez örökre a tudatomba vésődött és most, hogy a Tetovált Lány-t olvasom újra eszembe jutott.

Letehetetlen a könyv, ezért most jó lenne fél percenként lapozni.

2009. július 9., csütörtök

Rohan az idő

A minap Jancsika megkérdezte, hogy honnan a jelentős, bár passzív germán szókincsem, amire kénytelen voltam azt felelni, hogy a TV-ből. Ugyanis a 80-as évek végén, amikor már volt kábeltévénk, rendszeresen néztem a külföldi csatornákat. Pl a német RTL hőskorából a Der Preis ist heiß adásait.  Tulajdonképpen pont ezért használhatatlan a germán szókincsem, mert hiába villognék olyan kifejezésekkel, mint az"ejne nígelnagelnóje autó" nem volna értelme. Szerintem az én generációm még emlékzik ezekre a műsorokra, vagy pl az MTV nagy sikerű vetélkedőjére a Remote Control-ra .

Régen mindig azt hittem lehetetlen, hogy az embernek 20-25 éves emlékei legyenek, mert akkor már öreg. Nekem vannak. 3 hét és 34  leszek.

Lehet választani

2009. július 7., kedd

Ha sodot -The Secrets

A történet különlegessége nem csak az, hogy LMBT témát feszeget, hanem hogy teszi mindezt egy ultra orthodox környezetbe helyezve. Az Atlanta Jewish Film Festival oldalán bukkantam a trailerhez vezető linkre és innen már csak egy lépés volt a film megszerzése. Az angol felirat silány, de ez cseppet sem  von le a film értékéből. Az eredeti nyelv egyébként héber és francia így az utóbbi miatt több esélyem volt a megértésére. Szerintem remek alkotás, mondjuk Fanny Ardant eleve garancia erre. Látni kell! Íme egy kis kedvcsináló. 

2009. július 6., hétfő

Plasztikai műtét

Avatatlan belga szemek eddig hajlamosak voltak azt hinni Sadie-ről, hogy pitbull. Most viszont úgy néz ki, mint egy vizsla,akit doberman-ná operáltattak. A történet röviden annyi, hogy Sadie füle nagyon érzékeny, viszont imád úszni. Minden "víznél" tett látogatásunk után napokig rázza, majd idővel szétcsapja valamin. 1,5 éve küzdünk, mert mindig ugyanazon a helyen újra és újra felszakad a vizslafül. Snijders doktor azt javasolta, hogy vágassuk ki azt a darabkát és rendbe fog jönni. Ha már ott voltunk és kábítottan, kivetettük az aprócska és ártalmatlan cisztáját is. Most így pihen.Kicsit úgy néz ki, mint a farkas, amikor nagymamának öltözött...

2009. július 4., szombat

C-PAP(date)

Néhány hete, teljesen fölöslegesen Csipkerózsika szakértőnél, azaz alvásdokinál voltam ismét, ugyanis a gép beszerzéséhez szükség volt még egy konzultációra. Azért volt fölösleges, mert ugyanazt mondta, mint a vizsgálat után áprilisban, viszont erre a 10 perces beszélgetésére másfél órát vártam a tbc-sek között úgy, hogy időpontom volt. Tehát mostmár papírom van róla, hogy egy éjszaka alatt többször eláll a lélegzetem, viszont a gép használatával ez teljesen megszünik. Nem bőgtem el magam, még akkor sem, amikor elképzeltem, hogy hamarosan egy darth vader szimulátorban hajtom álomra a fejem. Nem, tényleg nem sírtam, csak egy kicsit volt könnyes a szemem, de egy csepp sem gördült le, mert Töki szigorúan nézett rám.

Maga az instrument egy kisebb vagyonba kerül, belga betegeknek csak bérli a társadalom biztosító, de én abban a szerencsés kiváltságos helyzetben vagyok,hogy a munkahelyem kifizeti. Persze ez közel nem ilyen egyszerű, mint amilyennek hangzik. Dr Demarceaux ajánlását az összes lelettel együtt be kellett adnom a cég orvos szakértőjének, aki vizsonylag rövid idő alatt (2 hét) jóváhagyta és 1700 euróban limitálta a rá fordítható összeget. Földi halandó azt hinné, hogy itt vége, elmegyek a papírral a c-pap lerakatba, kiválasztom a good knight (mert e mögött is egy kreatív reklámcsaoat van) 402-es tipusú dobozkát a hozzá passzoló porszívó csővel, valamint az ergonómiailag formázott maszkot és "könnyű álmot hozzon az éj". De itt még nincs vége. A céges doki engedélyét, valamint az összes lelet másolatát be kell nyújtani ismét csak most egy másik osztályra, ahol majd a dokumentáció alapján megítélik az ajánlott összeget. Na akkor mehetek a gyógyászati segédeszközök butique-jába , megrendelhetem a gépet és a maszkot, ha szerencsém van várhatok amíg megérkezik, kifizetem és amennyiben kevesebbe kerül a különbözetet 3 hónapon belül visszautalom a cégnek, mert ha nem, soha többé nem adnak nekem pénzt. Így állunk most. Már nem is emlékszem milyen lehet vízszintes pozitúrában aludni. De tényleg nem panaszkodom. A támogatott termékek listáján szerepelt még a műfogsor, csípő protézis, művégtagok és a paróka. Remélem ezekre egyhamar nem lesz szükségem.

Egy pillantás a hálószobába

Ilyenek leszünk mi is, csak nálunk fordított a helyzet.

2009. július 3., péntek

Álmodik

Ugye nem kell agyon ismételnem, hogy az ultimate dream az egy balaton felvidéki ház. Az én szerelmetes uram ezt az emilt küldte nekem pár órája:
  
Szia!
Szerintem ezt holnap, vagy még ma meg kéne venni!
Nézdd meg ha van időd:
csók:Töki
Ui:Kérdezdd meg a Centea-t hátha ad ennyit.:)
Ha valaki megvenné, akkkor szóljon, mert nekünk a személyzeti ház is tökéletesen megfelel. Majd helyre pofozzuk...